Buffy szobája. Kopognak. Angel az.

B: Angel.

A: Szia. Bejöhetek?

B: Azt hiszem.

A: Hát, ennél azért több kellene.

B: Oh, um…gyere be. Megsérültél.

A: Te is.

B: Túlélem. Csak nem azt akarod mondani, hogy beleszaladtál a kilincsbe?

A: Nem igazán. Nem volt éppen kellemes ügy.

B: Nah persze. Eszedbe jutott valami, amivel nagyon meg tudnál bántani…és nem akartad telefonon közölni, mert az a legjobb, ha közben látod az arcom…

A: Buffy, kérlek. Erre most nincs időnk.

B: Mi folyik itt?

(Riley beront az ajtón és fegyvert fog Angel-re.)

R: Megmondtam, nem engedem közel hozzá.

B: (Angel-nek) Ezt nem mondod komolyan. Ezért jöttél el hozzám.

A: Nem. Ez csak egy baleset.

B: Ha nekimész kocsival egy fának, az baleset. Ha az öklöd beleszalad egy ember arcába, az merénylet.

A: (Riley-nak) Tedd le azt a pisztolyt.

R: Sajnos mostanra már csak ez maradt, úgyhogy inkább nem. Megtámadta 4 emberünket Buffy, azt hiszem megint a régi lett.

B: Senkit sem bántott igazán.

A: (Riley-nak) Talán téged.

R: Próbálja csak meg(elindulnak egymás felé)

A: De félek. Alig állsz a lábadon.

R: A mutatóujjam még egész jól áll.

A: (Buffy-nak) Te tényleg lefekszel ezzel?

(Riley megüti Angel-t, Angel visszaüt. Buffy közéjük lép és a szoba két végébe löki őket.)

B: Na jó elég! Elég ebből! Ha még 1 tesztoszteron bemutatót látok a szobámban, mind a ketten kórházba kerültök! Van valaki, aki szerint túlóztam?

A: Ő kezdte a…

(Buffy csendre inti és Riley-hoz sétál)

B: Riley.

R: Sajnálom. Tudni akartam, hogy nem bánt téged.

B: Szeretnék beszélni Angel-lel.

R: Hogyan?

B: Riley, kérlek.

R: Nem megyek ki innen. Komolyan.

(Buffy Angel felé fordul és int a fejével, hogy kövesse.)

Ajtó csukás után:

Riley Buffy szobájában: Meg sem mozdulok.

Kint:

B: Na jó. Azért mentem hozzád, hogy segítsek és te úgy bánsz velem, mintha…csak 1 ex lennék.

A: Hát tulajdonké…

B: Pofa be! Aztán kiparancsolsz a városodból…és erre idejössz és elkezded püfölni a barátomat? Nagyon szeretném tudni: mi az ördögöt akartál csinálni?

A: Szerettem volna helyrehozni a dolgot.

(Elkezdenek nevetni)

A: Oh, nos…persze, nagyon jól csináltam, nem gondolod?

B: Remekül.

A: Tudod…nem akartam ennyiben hagyni. Ahogy beszéltem veled. Bocsánatot kérek. Nem volt igazam.

B: És Riley?

A: Megtámadott néhány katona, ő meg ott termett. Nem voltam abban a helyzetben, hogy mérlegeljek.

B: Képzeld magad a helyébe.

A: Már értem.

B: Nézd…nem volt teljesen hülyeség, amit nekem mondtál. Többé nem tartozunk egymás világához. Nincs jogom ahhoz, hogy felülbíráljak.

A: Azért sajnálom.

B: Köszönöm.

A: És máskor…telefonon kérek bocsánatot.

(Buffy nevet)

A: Látom elég feszült itt a helyzet.

B: Tényleg elég feszült.

A: Tehetek valamit?

B: Őszintén? Azt hiszem a legjobb, amit most megtehetsz, hogy…

A: Jól van.

B: De örülök, hogy eljöttél.

(Angel elindul, de visszafordul)

A: Oh, és…Riley.

B: Igen?

A: Nem tetszik nekem(mosollyal)

B: Köszönöm(mosolyog)